Ágnes asszony Zichy Mihály illusztrációja Szerző Arany János Megírásának időpontja 1853 Nyelv magyar Műfaj ballada Az Ágnes asszony Arany János 1853 -ban írt lélektani balladája, a költő nagykőrösi korszakában született. Keletkezése Az Ágnes asszony Arany első, nagykőrösi balladaíró korszakában született, amikor tanári állása mellett elkezdte kibontakoztatni költői tehetségét is. A költő balladái témájuk szerint két csoportra oszthatóak, történelmi jellegűekre, mint A walesi bárdok és az V. László, [1] valamint a népies művekre, amely csoportba tartozik az Ágnes asszony is. Balladáival Arany a kisepika műfaját tervezte megújítani, ehhez elsősorban a skót balladák és a székely népdalköltészet formavilágát használta fel. [2] Történet A történet egy falusi életképpel kezdődik, egy asszony lepedőjét mossa a patakban, azonban a vászondarab véres. A balladai homály miatt nem derülnek ki tisztán az előzmények, de a falubeli gyerekeknek és a szomszédoknak is ügyetlenül hazudik, azt állítja, a vérfolt csibéjének vére és férje sem halt meg, csak bent alszik a házban.
U U - U - - - U Oh! irgalom atyja, ne hagyj el U - U U - U U - U Mert hiában tiszta a gyolcs, - U- - - U U - Benne többé semmi vérjel: - U - - - U - U Ágnes azt még egyre látja - U - - - U - U S épen úgy, mint akkor éjjel. - U - - - U - U Oh! irgalom atyja, ne hagyj el. U - U U - U U - U Virradattól késő estig - U - - - - - U Áll a vízben, széke mellett: - U - - - U - - Hab zilálja rezgő árnyát, - U - U - - - - Haja fürtét kósza szellet. U U - - - U - U Oh! irgalom atyja, ne hagyj el. U - U U - U U - U Holdvilágos éjjelenkint, - U - U - U - - Mikor a víz fodra csillog, U U U - - U - - Maradozó csattanással, U U U - - U - - Fehér sulyka messze villog. U - - U - U - U Oh! irgalom atyja, ne hagyj el. U - U U - U U - U És ez így megy évrül-évre; - U - U - U - U Télen-nyáron, szünet nélkül; - - - - U - - - Harmat-arca hő napon ég, - U - U - U U - Gyönge térde fagyban kékül. - U - U - - - U Oh! irgalom atyja, ne hagyj el. U - U U - U U - U Őszbe fordul a zilált haj, - U - U U U - - Már nem holló, nem is ében; - - - - U U - - Torz-alakú ránc verődik - U U - - U - - Szanaszét a síma képen.