Az egri várból lő a város főterére a hétvégén Mónus József íjász – habár az akciót felkarolta a helyi országgyűlési képviselő, a Magyar Íjász szövetség biztonsági okok miatt elhatárolódott attól. Életveszélyes mutatványra készül a Magyar Íjász Szövetség szerint Mónus József íjász – Mónus az egri Végvári Vigasságok rendezvény keretében az egri várból a város főterén, a Dobó téren álló, légvonalban mintegy 150 méterre található célpontot próbálja majd eltalálni. Mindeközben a közönség a téren, kordonok mögül figyelheti majd az attrakciót – írja az Index. A Magyar Íjász Szövetség nem nézi jó szemmel Mónusz akcióját, mondván, hogy az a legalapvetőbb biztonsági szabályokat is sérti, veszélyeztetve a nézők testi épségét. "Alap biztonsági szabályunk az, hogy emberek felé nem lövünk, akármilyen jó lövő is valaki, hisz olyan technikai veszélyforrások is felmerülhetnek, amelyek az íjász ellenőrzésén kívül esnek" – áll a szervezet nyilatkozatában. A szövetség azon felül, hogy elítéli a mutatványt, el is zárkózik tőle, hiszen az a sportág megítélésének is ártana.
1973-ban Faluvégi Lajos volt a pénzügyminiszter, a Nemzeti Bank elnökét László Andornak hívták, és helyettese Fekete János volt. Jó lenne tudni, vajon milyen megfontolásból, milyen nyomásra fizették ki az összeget, és egyáltalán, miből? Hitelből, amit az USA folyósított, s amit aztán az összes magyar állampolgáron hajtottak be? De jó lenne tisztázni azt is, hogy a hetvenes évek elején a Nyugat-Németországból a magyar zsidóság számára érkezett speciális kárpótlás hogyan került kifizetésre, és mekkora összegről van szó, hiszen dokumentumok alapján bizonyítható, hogy a magyar állam igencsak megsarcolta azt. A jelenlegi perekben az amerikai felperesek hangsúlyozottan a saját nevükben járnak el, s kihagyják belőle a Magyarországon élő zsidóságot. Azonban máig ismeretlen az úgynevezett aranyvonatok sorsa, amelyek végállomásként visszaérkeztek ugyan Magyarországra, de tartalmuk hollétét homály fedi, a javak jogos tulajdonosaik helyett a kommunisták zsebébe vándoroltak. Bizonyos érdekcsoportok nemcsak politikai, gazdasági fronton is támadást intéznek Orbán és kormánya ellen, kezükben tartva még mindig a médiumok nagyobb részét, mert nem tudnak beletörődni, hogy a jelenlegi kormány másfajta Magyarország alapjait kívánja megteremteni.
2018 jún 15 / #Tudósító A nyílvessző nem csak arra jó, hogy lelőjük ellenségeinket, vagy az almát a fiunk fejéről. Ezt bizonyítja egy szegedi előkert.
Ha rendkívül tetszett ez a fost, adományozhatsz egy-két piros aranyat u/Venolt felhasználónak, ha ide írod, hogy +pirosarany. Erre a fostra eddig 4 piros arany érkezett, és u/Venolt felhasználónak összesen 8 darabja van. Én csak egy kicsi robot vagyok, ha többet akarsz megtudni rólam, vagy valami problémát észlel velem kapcsolatban, ezt itt teheted meg.
Így nem meglepő, hogy ha kell, még egy olyan bankot is megpróbálnak bűnbakként belehúzni a perbe, mint az OTP vagy jogelődje, amely 1944-ben, mondom megint, még nem is létezett. Természetesen ezáltal megint lehet játszani az antiszemitizmussal, mint a jelenkor egyik legveszedelmesebb játékával, lehet sulykolni a bűnös nemzet fogalmát, világgá lehet kiáltani, hogy akik napjainkban születnek, vagy még meg sem születtek, azok is felelősek a korábbi bűnökért. A per kimenetele előre nem jósolható meg, csak az, hogy a következő tárgyalásig – amely június 28-án lesz – vesztes pozícióban várják a pert a perbe fogott bankok. Mert merjük végre kimondani: inkvizíciót indítottak Chicagóban Magyarország ellen.
1989-ben fellélegzett az ország, s a köztársaság kikiáltása után sokan elhitték, visszakaphatják egykori értékeiket. Kárpótlási jeggyel tömték tele a zsebüket, amely már akkor sem érte a felét sem, amikor kifizették. A zsidóság akkori vezetője, Feldmájer Péter addig próbálta csűrni-csavarni a kedvező kifizetést a zsidóság számára, ameddig az első kormányciklusban a magyar zsidóság egy fillért sem kapott. Erről azonban mára sokan elfeledkeztek, így aztán azóta több részletben fizették ki a jogos kárpótlásokat. Ideje lenne, hogy Feldmájer, akit ismét a zsidóság élére választottak, kiálljon, és tételesen elszámoljon az összegről, amit az elmúlt két évtized alatt kapott a zsidóság. Be kellene fejezni a kárpótlás körüli félrevezető vitákat. Kevesen tudják, hogy 1973-ban az Egyesült Államok és a Magyar Népköztársaság kormánya vagyonjogi megállapodást kötött, amelynek alapján a magyar állam húszmillió dollárt fizetett, hogy véglegesen rendezze az Amerikában élő egykori magyar állampolgárok 1939 és 1973 között keletkezett vagyonjogi igényét.
Miért most? Chicago egykor gengsztereiről híresült el, most pedig arról, hogy egyszerre több holokausztpert kezdeményeztek a szövetségi bíróságokon különböző magyarországi bankokkal és a MÁV-val szemben, a magyar zsidóság 1944-es kifosztására hivatkozva. A chicagói bíró, Samuel Der-Yeghiayan elutasította az alperesek, a Magyar Nemzeti Bank, az OTP, az Erste Bank és az MKB kérését, hogy szüntesse meg az ellenük indított keresetet. A tavaly kezdeményezett többi perrel kapcsolatban is precedensértékű lehet az elutasítás. A bíró arra hivatkozott, hogy az alperesként szereplő bankok rendszeres üzleti kapcsolatban állnak az USA-val. Az OTP elleni kereset a legmeghökkentőbb, nevezett bank 1944-ben nem is létezett, jogelődje is csak 1949. március 1-jén alakult. Az 1944-es tragikus események alakulásában tehát, amikor a magyar zsidóság deportálása, gettóba zárása és így javainak elrablása megtörtént, nem vehetett részt. A MÁV-perben 95 örökös követel jóvátételt; 240 millió dollár vagyoni kár és egymilliárd dollár nem vagyoni kár megtérítését akarják.