Lengyel, magyar – két jó barát! Good luck from r/Polska - Imgur
Ursynówban ezenkívül van még egy magyar vonatkozású utca, amely a kiváló Magyar zeneszerző Bartók Béla nevét viseli s külön érdekességként érdemel említést, hogy közvetlen tőszomszédságában találjuk a Magyar Zene sétányt. Az emléktáblák többsége a Śródmieście (Belváros) kerületben látható. Közülük az egyik a Kerületi Önkormányzati Hivatal épületével átellenben a Nowogrodzka utca 36. számú házának a falán ötlik a szemünkbe. Az említett tábla a lengyel-magyar történelmi, irodalmi, kulturális kapcsolatok kiemelkedő kutatójának és embermentő társadalmi aktivistának, Domszky Pálnak az emlékét örökíti meg. A többi emléktábla elsősorban az ún. Királyi út mentén található. Közülük sorrendben az első déli irányból nézve a magyaroknak az 1830. évi novemberi felkelésben való részvételét örökíti meg. Ez az emléktábla a Staszic-palota nyugati homlokzatát ékesíti. A másik a Szent Kereszt templom mellett álló épület, a háború előtti egykori Fővárosi Rendőrfőkapitányság épületének falán látható. Ez az egyik legjelesebb magyar nemzeti hősnek, az 1703–17011.
Ferdeszájú Boleszláv és Könyves Kálmán e célból kötött véd- és dacszövetséget egymással és indított 1108-ban közös hadjáratot a német császárság ellen. A Lengyelország és Magyarország közötti kapcsolatok elmélyítéséhez a XIV. században a két ország között 1370-ben létrejött perszonálunió teremtette meg az alapot. Ekkor ugyanis I. Nagy Lajos király nagybátyja, III. Nagy Kázmér lengyel király fiú utód nélküli halála után jogot nyert a lengyel trón elfoglalására. I. Nagy Lajos halála után legfiatalabb lánya, Jadwiga (Hedvig) lett Lengyelország királynője, majd a litván nagyfejdelemmel, Jagelló Ulászlóval kötött házassága révén a férjét lengyel királlyá koronázták, s ezzel Lengyelország szilárd helyet vívott ki magának Európában. A soron következő lengyel-magyar unió a tragikus sorsú I. Várnai Ulászló nevéhez fűződik. Az ekkor létrejött perszonálunió volt hivatva megvédeni Magyarországot a török elözönléstől. Sajnos az 1444. évi várnai csata szerencsétlenül végződött és I. Várnai Ulászló is elesett a csatatéren.