Ki Írta A Pál Utcai Fiúkat
A világirodalomban olyan könyvek jellemzik ezt a hullámot, mint Musiltól a Törless iskolaévei vagy Alain-Fournier-tól Az ismeretlen birtok. Ám a magyar irodalmat alapul véve is azt láthatjuk, hogy Kosztolányi Szegény kisgyermek panaszai val vagy az Aranysárkánnyal, Tóth Árpád verseivel, Szerb Antal Utas és holdvilág jával, esetleg Márai Zendülők jével szemben a Pál utcai fiúk kizárólag gyermekirodalom maradt. "
Ki írta a Pál utcai fiúkat? - Itt a válasz! | webválasz.hu
Schöplin Aladár, 1928 "Egyetlen hőse a kis házmesterfiú, Nemecsek A Pál-utcai fiúkban. Csak egy gyermekben tudja meglátni a hősi önfeláldozásra való lelki erőt. A többiek gyengék és gyávák ehhez. Ezeket a kis emberkéket aztán keblére öleli Molnár, megérti fájdalmukat, szeretettel simogatja őket és játszik velük. Néha kigúnyolja őket, de csak azért, hogy ne legyen kénytelen elárulni szánakozását. Mert ő maga is tele van az ő szentimentalizmusukkal, amelyet, mint ők, maga is röstel. Inkább kigúnyolja, semmint kinyilvánítsa úgy, ahogy van. Ez az önmagát kicsúfoló szentimentalitás Molnár humorának a magva. A tükörbe grimaszokat vágó ember humora ez. Hatása a két ellentétes tényező, az érzelmesség és az ezt röstellő tudat összepárosításából folyik. " Révész Béla: A Pál utcai fiúk közül az egyik, 1931 "A soha ki nem tanulható nehéz könyveket félretoltam és újra elolvastam Molnár Ferenc könyvét, »A Pál uccai fiúkat. « Valamit még nem jegyeztek fel erről az írásról, ami pedig úgy gondoljuk, a legkülönösebb tulajdonsága ennek a könyvnek: tulajdonsága, természete.
A Pál utcai fúk egy ifjúsági regény, ami 1906-ban részletekben jelent meg egy folyóiratban, de 1907-ben már regényalakban is elérhető volt. Kötelező olvasmány általános iskola ötödik osztályában. Ki írta a Pál utcai fiúkat? Molnár Ferenc 1878-ban született író, újságíró, aki magyar polgári dráma fénykorában alkotott. Az első világháborúban haditudósító. 1939-ben a nemzetiszocializmus elől az Egyesült Államokba menekült, és ott halt meg 1952-ben. További bejegyzéseink irodalom témakörben.
Jelen esetben Bokának felnőtté kell válnia ahhoz, hogy megtanulja: »a gyermekvilág milyen törékeny és múlandó«. Bár a regény látszólag gyerekeknek szól gyerekekről, mégis több ennél: a felnőtté válás regénye. A regényben szereplő gyerekek a maguk képzeletvilágában a felnőttek világát utánozzák. Vezetőt választanak, törvényeket hoznak, gyakorolják a rájuk váró szerepeket. Úgy küzdenek a grundért, mintha a hazájuk lenne. [... ] »A grund felől fúj. Az édes grund felől…« – mondja a haldokló Nemecsek Ernő, amikor a petróleumlámpa lángját meglebbenti a szél. A felnőttet a szöveg költőisége kapja meg. A gyerek hallja a szél zúgását, és az »édes grund« felé figyel. Lehet, hogy grundot sose látott, de a hajdani az övé is. A mienk. Érdemes azon eltűnődni, hogy lehet egy könyv ennyire részévé az életünknek. […] Soha azelőtt, soha azóta ilyen jót nem írtak a magyar kiskamasznak. A nagyvilágban nincs túl sok vetélytársa. Az efféle könyv körül még a lényegtelen apróságokkal is érdemes törődni. " Békés Pál, 2005 "Sokféle sikere lehet egy írónak, de a csúcs talán az, ha leleményei közszájon forognak, ennek révén bekerülnek a közgondolkodásba, és hozzáadnak valamit a nagy közös játékhoz, amit úgy nevezünk: magyar nyelv.
Illés Endre, 1970 "Színeit vesztette volna A Pál utcai-fiúk? A bőrében pókháló-ráncok, a csontjában több a mész? Ellenkezőleg – Molnár Ferenc regénye ma is az ifjúságot őrzi, egy elmúlt ifjúság érzelmeit, álmait, a törökméz, a szekunda, a kaland ízét, a boldogságot, a boldogságba először Belopakodó, sejtelmes, szorongató szomorúságot. Változatlan regény. Ugyanazt mondja, mint megírása idején. Változatlan, mint a fényképek. Kilenc fiú – a Pál utcaiak. Másik kilenc – a füvészkertiek. Mindannyian a megálmodott idő csodái: változhatatlan arcok, érzések, mosolyok. Az idő és a valóság elfolyt mögülük, ők ugyanazok maradtak. Vannak művek, melyek elfonnyadnak, összetöpörödnek a múló időben. Vannak azután másfajta művek, regények, versek vagy drámák, melyek befogadják a változó időt, felszívják új tartalmát, s maguk is változnak, nőnek, gazdagodnak, fényesednek. Molnár Ferenc ifjúsági regénye éppen azzal ejt meg, hogy félévszázada változatlanul őriz valamit. " Komáromi Gabriella, 2005 "A Pál utcai fiúk műfaja nevelődési regény, melynek középpontjában a hős felnőtté válása, egyben a felnőtt társadalomba való beilleszkedése áll.
Molnár Ferenc egyik volt tanárának kérésére írta meg A Pál utcai fiúk történetét, mely saját gimnazista koráról, élményeiről szól. A Tanulók Lapja c. diákújság tárcaregényként, folytatásokban közölte 1905 és 1906 fordulóján. 1907. április 10-én jelent meg könyvalakban, a Franklin Kiadó gondozásában, és rövid időn belül meghódította az egész világot. Még a – később Molnár sikereire irigy – kortársak is elismerték, hogy remekmű született. A történet sikerét sokan azzal magyarázzák, hogy olyan örökérvényű fogalmakat jelenít meg – mindenki számára közérthető módon –, mint hazaszeretet, barátság, árulás, becsület, önfeláldozás stb. A tragikus sorsú nemecsek – "csupa kisbetűvel", az egyetlen közlegény, aki "mindenki számára levegő volt", de aki megmenti a "hazát"– szimbolikus alakjává vált a XX. század történelmi viharait megélt kisemberek sorsának. A regény utolsó sorai pedig előrevítik azt is, hogy hogyan kell majd ezreknek elhagyniuk a "hűtlen darab" földjüket, "amelyet ők annyi szenvedéssel, annyi hősiességgel védtek meg".
Remix
- PIM.hu - Könyvkritikák
- Elvarázsolt kastély 1992 Teljes Film Magyarul Online
- Utánfutó kölcsönzés kecskemét wéber ede utca nyitvatartás
A Pál utcai fiúk fordulatai fogalommá váltak, mint az »édes grund« vagy a feledhetetlen »Gittegylet«, és vannak a nyelvi halhatatlanságnak egyéni formái is; egykori iskolámban, amikor a szünetben az alsó tagozatosok szép sorban álltak egymás mellett a fiúvécében a vizeldénél, berontottak a felsősök, és vérfagyasztóan azt ordították: »Einstand! Ide a golyókat! « Ettől a kiskölykök halálra rémültek, majd felsősök lettek maguk is, és folytatták a nemes irodalmi hagyományt. […] De miért hat a regény mindmáig, miért dobog fel és facsarodik el a mai olvasó szíve is, ha kézbe veszi? Egyebek közt azért, mert a két csapat küzdelme hibátlan világmodell. Benne van minden: a harc heve, a diadal mámora, az árulás förtelme, az igaz hősiesség, az önfeláldozás és a megdicsőülés – és a pirruszi győzelem keserűsége. A Pál utcaiak megnyerték ugyan a csatát, de igazi hősük, Nemecsek közlegény odalett. És odalett az édes grund is. Ám egy pillanatra sem merül fel a kérdés, hogy megérte-e. A harcot meg kellett vívni, és ők megvívták. "
A regényt napjainkig kb. 37 nyelvre fordították le, több országban mai is ajánlott irodalom az iskolákban. Olaszországi népszerűsége vetekszik hazánkéval. Kritikák a regényről Farkas Pál: A Pál-utcai fiúk Új Idők, 1907 "Amikor Molnár Ferenc regényét letesszük, nedves a szemünk, a szívünket pedig valami jóleső melegség tölti el. Ezek a grundon verekedő, leckétől drukkoló, üveggolyóval játszó kis fiúk régi, kedves ismerőseink. Furcsa. Tizenöt év előtt mindez még igaz volt, ma már úgy hat, mint történelmi elbeszélés. A verekedő, hancúrozó titkos egyesületet alkotó kis diák típusa elvész, itt a fővárosban már talán végképpen elveszett. A gyerekek ma már nem járnak grundra, hanem a moziba. Az indián regények kultusza megszűnt, helyét fölváltotta Sherlock Holmes, a detektív-király. […] Csak a »nagy kígyóról« nem akar többé senki sem tudni. A tomahawkokat eltemették. Gyermekkorunk álmai, a Wigwam, a békepipa, a harci festés nem kísértenek többé. " Papp Mariska A Hét, 1907 "Szinte félek, tudjuk-e majd mi, árva ugari népek kellőképpen értékelni a munkát, mit nekünk Molnár Ferenc végzett, ahogy kialapozta szélesen, erősen, olyan művészi szépen, hogy tetőzetnek is beillenék – a modern gyermekirodalmat, egy külön, sajátos kis irodalmat, amilyen nekünk eddig nem volt. "