Lényegében a szöveg jelentése nem magában a szövegben rejlik, hanem a szöveg és az olvasó kapcsolatában jön létre. Hall kidolgozta a kódolás és a dekódolás elméletét, Hall elméletét, amely a televíziós formában megjelenő szövegekben a kommunikációs folyamatokra összpontosít. A recepcióelméletet azóta a performatív események nézőire is kiterjesztették, elsősorban a színházra összpontosítva. Susan Bennett-nek gyakran tulajdonítják ezt a beszédet. A recepcióelméletet a tájak történetére és elemzésére is alkalmazták, John Dixon Hunt tájtörténész munkája révén, mivel Hunt felismerte, hogy a kertek és a tájak fennmaradása nagyrészt összefügg a nyilvános befogadásukkal. Tábornok Egy adott szöveg jelentésének alapvető elfogadása általában akkor következik be, amikor az olvasók egy csoportjának közös kulturális háttere van, és hasonló módon értelmezi a szöveget. Valószínű, hogy minél kevesebb megosztott öröksége van az olvasónak a művésszel, annál kevésbé képes felismerni a művész szándékolt jelentését, és ebből az következik, hogy ha két olvasónak kulturális és személyes tapasztalatai merőben eltérőek, akkor egy szöveg olvasása nagymértékben változni fog.
Recepció elmélet egy változata olvasó választ irodalomelmélet, amely kiemeli minden egyes olvasó vétel vagy értelmezése abban értelmében egy irodalmi szöveg. A kommunikációs modellek elemzésénél a recepcióelméletet általában közönségfogadásnak nevezik. Az irodalomtudományban a recepcióelmélet Hans-Robert Jauss 1960-as évek végi munkájából ered, és a legbefolyásosabb munka az 1970-es évek és az 1980-as évek elején született Németországban és az Egyesült Államokban (Fortier 132), néhány figyelemre méltó munkával más országokban Nyugat-európai országok. A recepcióelmélet egy formáját alkalmazták a történetírás tanulmányozásában is. Stuart Hall kulturális teoretikus a recepcióelmélet egyik fő támogatója volt, először 1973-ban írta "A televíziós beszéd kódolása és dekódolása" című esszéjében. A kommunikáció kódoló / dekódoló modelljének nevezett megközelítése a szöveges elemzés egy olyan formája, amely a közönség által folytatott "tárgyalások" és "ellentétek" körére összpontosít. Ez azt jelenti, hogy a "szöveget" - legyen az könyv, film vagy más alkotó mű - a közönség nem egyszerűen passzívan fogadja el, hanem azt, hogy az olvasó / néző a saját maga kulturális háttere alapján értelmezi a szöveg jelentését és élettapasztalat.
Gadamer ugyanakkor fenntartotta az empirikus ismeretek integritását. Gadamer úgy látta, hogy a szentírás kontextus szerinti értelmezése és a fejlődésével kapcsolatos empirikus ismeretek leginkább egymással párhuzamos kapcsolatban állnak. Ebben az értelemben a Biblia értelmezésének diakronikus megközelítése. Az eredeti szöveggel való kommunikáció során a tolmácsok egyéni összefüggései képezik a Biblia recepciótörténetének alapját. A bibliai befogadástörténet egyik kulcskérdése az, hogy mikor kezdődött. Ezt a kérdést néha úgy kezelik, hogy elhatárolják az eredeti szövegtől való áttérést és annak befogadását. Az eredeti szöveg megkülönböztetése azonban megnehezül a korábbi bibliai szövegek különféle formái miatt. A legkorábbi bibliai szövegek különféle forrásai, hagyományai és kiadásai miatt nehéz megismerni, mi tekinthető eredetinek és mit értelmeztek. A bibliai recepció számos forrásanyagának kérdéséhez kapcsolódik ezeknek a forrásanyagoknak a kontextusa. Ha valaki megpróbálja elolvasni az eredeti szöveget, akkor annak történelmi összefüggéseiben meg kell tennie, nehogy elszakadjon és elveszítse értelmét.
Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük. Előjegyzem
Egy zárszó értelme (1980) (Vöő Gabriella fordítása) 352 Jacques Derrida: Sibbolet (1986, részlet) (Csordás Gábor fordítása) 376 IV. POSZTKULTÚRA Raymond Williams: A kultúra elemzése (1965) (Pásztor Péter fordítása) 385 Raymond Williams:Kultúra (1983) (Pásztor Péter fordítása) 392 Michel Foucault: A szubjektum és a hatalom (1988) (Kiss Attila Atilla fordítása) 396 Slavoj Zizek: Van-e oka a szubjektumnak?
Az építészet recepcióelméleti elemzése eltér a tájak történetével és elemzésével kapcsolatos tipikus írástól, amely általában a tervezők szándékaira, a tervezés létrejöttéhez vezető feltételekre és az építési folyamatra összpontosít. A recepcióelmélet hajlamos arra, hogy hangsúlyozza a gyakran használt leírás kifejezéseket, mint például a "formális" és a "festői", hacsak ezekről a kifejezésekről nem tudták, hogy maguk a tájlátogatók számára is jelentést jelentenek. Fogadás előzményei Szerint Harold Marcuse, recepciótörténet "a történelem, a jelentések, amelyeket neki tulajdonított történelmi eseményeket. Ez nyomait a különböző módszereket, amelyek a résztvevők, megfigyelők, történészek és más visszamenőleges tolmácsok megkísérelték, hogy van értelme az események mind ahogy kibontakozott és azóta azóta, hogy ezeket az eseményeket értelmessé tegye a jelen számára, amelyben éltek és élnek. " Fogadás története és a Biblia Az egyik tudományterület, ahol a befogadástörténetet mélyebben feltárják, a Biblia recepciótörténete.
Új német kritika 10 (1977): 29-63. Holub, Robert C. Határok átlépése: Recepcióelmélet, posztstrukturalizmus, dekonstrukció. Madison: U, Wisconsin P, 1992. Holub, Robert C. Recepcióelmélet: Kritikus bevezetés. London: Methuen, 1984. Hunt, John Dixon. A kertek túlvilága. Philadelphia: University of Pennsylvania Press, 2004. Iser, Wolfgang. Az olvasás aktusa: az esztétikai válasz elmélete. Baltimore: Johns Hopkins UP, 1978. Jauss, Hans Robert. Esztétikai tapasztalatok és irodalmi hermeneutika. Ford. Michael Shaw. Minneapolis: U, Minnesota, P, 1982. Jauss, Hans Robert. A recepció esztétikája felé. Timothy Bahti. Minneapolis: U, Minnesota, P, 1982. Külső linkek Részvételek - The International Journal of Audience and Reception Studies Recepció előzmények: Definíció és idézetek oldal, Harold Marcuse, Kaliforniai Egyetem, Santa Barbara