Az Első Ember A Holdon

Az első ember a hold on the life
Az első ember a hold on the moon
Az első ember a hold on the land

Egészen fönt, a rakéta csúcsán, a parancsnoki kabinban − más néven az anyaűrhajóban – ült a három űrhajós: Neil Armstrong, Edwin Aldrin és Michael Collins. Két perc és negyvenkét másodperc múlva begyújtott a második fokozat, kilenc perccel később pedig az űrhajót a harmadik fokozat már a Föld körüli pályára állította, és az űrhajósok, megszabadulva a nyomás alól, élvezhették a súlytalansági állapotot. Három órával később a harmadik fokozat hajtóműve újra beindult, hogy az Apollo–11 legénységét a Hold irányába indítsa el. 15 ezer kilométer távolságban a Földtől az űrhajóról levált a harmadik fokozat, és az űrhajó az orrára vette a holdkompot. Három nappal később az űrhajó megkerülte a Holdat. Július 20-án Armstrong és Aldrin átszállt a holdkompba, és lekapcsolták azt az anyaűrhajóról. Egy órával azután megkezdődött a holdra szállás. Miközben az űrhajó 110 kilométer magasságban a Hold körül keringett, Armstrong és Aldrin begyújtották az Eagle nevű holdkomp hajtóművét. Röviddel a landolás előtt Armstrong kikapcsolta az automata vezérlőt, hogy kézi vezérléssel irányíthassa a kompot az alkalmas helyre.

Az első ember a hold on the life

Az első női űrhajós is a verseny jegyében startolt: Valentyina Tyereskova a Vosztok–6-on repült 1963. június 16-án. Az első űrsétát 1965. március 18-án tette meg Alekszej Leonov. Az Apollo–11 holdexpedíció során ember először lépett egy másik égitest felszínére Fotó: Persze az amerikaiak mindig a szovjetek nyomában voltak, de ahogy sportnyelven mondani szokás, csak futottak az eredmény után. Így volt ez Leonov űrsétája esetében is, amikor három hónapos előnnyel utasította maga mögé Edward White amerikai űrhajóst, aki a Gemini–4 űrhajón teljesítette ugyanezt. Oda és vissza Az Egyesült Államokban Gagarin űrrepülése után döntöttek arról, hogy embert küldenek a Holdra. 1961-ben John F. Kennedy került a Fehér Házba. Elnöki beiktatása után néhány hónappal, május 25-i kongresszusi beszédében bejelentette a célt: az Egyesült Államok az évtized végéig embert küld a Holdra, és biztonságban vissza is hozza onnan. A holdprogram meghirdetésének igazán emlékezetes beszéde 1962. szeptember 12-én hangzott el a texasi Houstonban, a Rice Egyetemen.

Az első ember a hold on the moon

Az Apollo-11 1969. július 16-án, 14 óra 34 perckor indult el fedélzetén Neil Armstrong parancsnokkal, Michael Collins és Edwin E. Aldrich űrhajóssal a Hold és a történelem felé. A parancsnoki kabin, a műszaki egység és a holdkomp egy száz méternél is magasabb Saturn-V hordozórakéta orrában kapott helyet. Az űrhajó két és fél órát keringett a Föld körül, majd Hold felé vezető pályára állították és washingtoni idő szerint július 19-én 22 óra 49 perckor pályára állt a Hold körül. Armstrong és Aldrich 20-án átszállt a Sas (Eagle) névre keresztelt holdkompra és megkezdte a Holdra szállást. "Kis lépés egy embernek, nagy ugrás az emberiségnek. " A művelet majdnem meghiúsult, mert a landolásra a Nyugalom Tengerének nevezett, a Földről síknak tűnő tájat szemelték ki, közelebbről azonban kiderült, hogy azt kövek és kráterfalak teszik veszélyessé. Már csaknem elfogyott a kétpercnyi manőverezésre elég üzemanyag, amikor végre alkalmas helyet találtak és jelenthették a houstoni irányító központnak: A Sas leszállt.

1968-ban ismét életveszélyes helyzetbe került, amikor egy holdmodulhoz hasonló szerkezettel végzett próbarepülés során tűz miatt katapultálnia kellett, de ezt a kalandot is ép bőrrel úszta meg. A rendkívüli helyzetekben tanúsított lélekjelenlétének nagy szerepe volt abban, hogy őt választották a Holdra szállást végrehajtó Apollo-11 űrhajó parancsnokának. Az amerikaiakat heves vágy fűtötte, hogy "visszavágjanak" a szovjeteknek, mert azok lőtték fel az első műholdat és szovjet volt az első űrhajós is, a szovjet propaganda-gépezet pedig alaposan kihasználta a lehetőséget a kommunizmus felsőbbrendűségének bizonyítására – aki az űrben az első, az a Földön is az. John Kennedy elnök 1961-ben bejelentette, hogy az Egyesült Államok az évtized végéig embert juttat a Holdra, s a program megvalósítása érdekében óriási erőforrásokat mozgósítottak. A Mercury, majd a Gemini-program után beindították az Apollo szakaszt, a háromszemélyes űrhajócsaláddal a Holdra szálló egységet, a holdkompot tesztelték.