Csokonai Vitéz Mihály: Tüdőgyulladásomról - YouTube
Ezzel fiktív dialógus lehetősége villan fel, ami a költői kedv, játékosság szüleménye. A Múzsa a megértő barát, szellemi és lelki támasz szerepét tölti be, a nőt nélkülöző poéta teremt így társat magának. Ezt az ötletet többször ki is aknázza Csokonai. A városnézés során újabb és újabb megszólításokkal erősíti kettejük összetartozását. Kapcsolatuk bensőséges, ezáltal az olvasó felé is új hangnemek használatára lesz lehetőség. A cím félrevezető. Nem Konstantinápolyról, a városról szól a vers (Konstantinápoly neve korábban Bizánc volt, a keleti kereszténység központja, ezért második Rómának nevezték). Ez a város csupán kapu, amelyen beléphetünk egy másik kultúrába. Konstantinápoly – akárcsak Róma – metonimikusan egy kontinenst helyettesít (Konstancinápoly Ázsiát, míg Róma Európát). A vers szerkezetileg egyetlen tömbből áll (nincs versszakokra tagolva). Tartalmilag 3 egységre tagolható: van egy piktúra-rész, van egy szentencia-rész és van a zárlat, amely a jövőt festi le. Az 1. egység (1-48. sor) a piktúra-rész.
Fenn lengő hold! nézd, mint kínlódom, Mondd meg nekem, hol fekszem én? Ágy-é, amelyben hánykolódom, Vagy a koporsó az szintén? Nem? Csónak ez, mely, jaj, a kétes Remény és biztos félelem S az élet és halál setétes Hullámjain lebeg velem. Fojtó szirokkóknak hevétől Asznak tüdőhólyagjaim, S a kriptáknak fagyos szelétől Borsódznak minden tagjaim. Szívem megett egy láthatatlan Kéznek nyila bélőve áll, S mellem csontboltján irgalmatlan Sarkával rúgdos két halál. Hová ütődöm a habokba? Haj! mely szörnyű hányattatás! Most a cupressusos partokba, Hol rémlet űl s jéghallgatás; Majd a túlsó part lejtőjébe, Honnan barátság szózatit Hallok a plátánok berkébe, S örömszerszámok hangzatit. Innen savanyú ázótjokkal Pusztás barlangok fojtanak; Amonnan kerti balzsamokkal Hígabb szellők újítanak. Fúlok, lehellek; fázom, gyúlok, Vagy egy kivégez már, vagy más, Ájúlok, érzek és ocsúlok: Haj! mely szörnyű hányattatás!... Ki vagy te, ki hószín leplekbe Felém mosolyogva közelítsz S a partról e szagos berekbe Áldott jobbodon felsegítsz?
Vers születik - Csokonai versformái Csokonai Vitéz Mihály rendkívül sokszínű életművében a felvilágosodás korának minden stílusiránya előfordul. " Verselési gyakorlata pedig kétségkívül minden kortársáénál kitűnőbb, precízebb, elannyira, hogy szinte különválik tartalmától, s játékos önállósággal érvényesül". (Horváth János: A magyar irodalom fejlődéstörténete) A "magyar Horatius" mestere Milyen a jó vers Horatius szerint? Mennyiben más az ő vers-ideálja, mint a mai, modern költészet darabjai? Ami bizonyos: Berzsenyi szinte minden költészeti elvében a mester Ars poeticáját követte. Csokonai szerelmei Költőnk nemcsak arról volt híres, hogy mint karizmatikus tanáregyéniség rótta a katedrát, s nem vetette meg a szép szót és a jóbort: ráadásul nemegyszer tanítványai társaságában élvezte "mindkét" isteni nedűt. Nagy tisztelője volt azonban a " fehérnép nek" is... Berzsenyi és Lolli Berzsenyi Dániel legszebb és legmegrendítőbb szavainak tartják az emberi mulandóságot megverselő "Sem béhunyt szememet fel nem igézheti/ Lollim barna szemöldöke! "
Csokonai Vitéz Mihály irodalmunk méltán jelentős alakja, hiszen képes volt ilyen csodálatos rokokó verset írni Ugrás a tételekhez